Színház ikon

Amire gyűjtünk

6 év alatti siket gyermekek színházi előadásanak jelnyelvi tolmácsolása.

Az iskoláskor előtti hallógyermek saját anyanyelvén(hangzó nyelven) élvezheti az ovisoknak szóló darabokat. Sajnos a siket gyermekek nagyrésze kimarad ebből az élményből. Mivel még nem iskoláskorúak számukra a feliratozás nem megoldás. Saját nyelvükön (jelnyelven)értik meg a színházi előadásokat.Ehhez jeltolmácsokra van szükség.Az államifinanszírozású kommunikációs akadálymentesítés nem fed le minden területet.Ezert az intézmenyeknek kell megteremteniük a forrásokat a jegyárakra,jelnyelvi tolmácsok díjaira.
A pénzügyi források megteremtésere kevés lehetősegük van az Intezményeknek, ezért tűzte ki célul Alapítványunk a siket, nagyotthalló gyermekek színházjegyének, jelnyelvi tolmácsolás dijának, utazási költsegének előteremtését és a projekt kivitelezését.

Kérlek támogasd a siket ,nagyotthalló óvodasokat, hogy még több színházi élményben lehessen részük!

Támogatóink

Rólunk

Az érzékszervi fogyatékkal élő mindennapjainak, önálló életvitelének (bank, -bírósági, -egészségügy, -rendőrségi ügyek) szórakozásának (-mozi, -turisztika), valamint kulturális (dalok, -versek, színház ,-kiállítás, -múzeumi látogatások) ismereteinek bővítése és ezek kommunikációs akadálymentesítése. A munkaerő-piacon való elhelyezkedésük segítése, támogatása, integrálása, ehhez kapcsoló képzések, szervezése, lebonyolítása, kommunikációs akadálymentesítése.

Törekszünk arra, hogy a fent kitűzött cél megvalósuljon a célcsoport számára, mint a társadalom bármely más tagjának. A kommunikációs akadálymentesítés jelnyelvi tolmácsok, segítő személyek, intézmények, szövetségek bevonásával jön létre. Kommunikációs akadálymentesítéshez szükséges eszközök beszerzése, biztosítása. Szórakozás és kulturális ismereteik bővítésére törekszünk, mindez színházak, múzeumok, kiállítás szervezők felkutatásával, bevonásával valósul meg.

A munkáltatók érzékenyítése az érzékszervi fogyatékkal élők iránt, hogy emberi erőforrásként tekintsenek rájuk. Munkaerő-piaci integrálásukhoz a munkáltatók felkutatása, a két fél összekapcsolása. A munkáltató együttműködése révén a munkakörhöz kapcsolódó képzések (szakmai,munkavédelmi) szervezése, lebonyolítása és kommunikációs akadálymentesítése.

A kurátor

A kurátor (jelnyelvi tolmács)

Kurátorként, mint az Alapítvány képviseletére feljogosított személyt nem véletlen bízott meg az Alapító kezelőszervként.

Az Alapítvány tevékenységét és célját tekintve kompetensnek talált (az ELTE-Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végzett jeltolmácsként széleskörű tapasztalatot és élményt gyűjtöttem az elmúlt 12 év alatt) az Alapítvány irányítására és működtetésére.

Tapasztalataimat, élményeimet sokszor osztottam meg (természetesen titoktartási kódexet szigorúan betartva) az elmúlt évek során. Meglepődve fogadtak egy-egy esetet hallgatóim. Meglepődtek a szülni készülő siket édesanya esetén, aki az orvos utasításait általam jeltolmácsolva tudta követni. Álltam vele szemben és tolmácsoltam neki, hogy ”lélegezzen mélyeket, most nyomjon vagy, hogy kint van a baba.” Csodálatos pillanatok égtek belém egy életre! Döbbenten hallgatták embercsempészettel kapcsolatos bírósági esetemet, amit eddig csak tv-ben vagy rádiókban hallhattak. Embercsempészek által elmesélt esetek, a nagyothalló személy által megélt történetet, amit ha én vagy kolléganőim nem tolmácsolunk oda-vissza (hangról jelre, jelről-hangra) az ítéletnek lehet, hogy más kimenetele lett volna. A fenti eseteknek köszönhetően látóköröm, személyiségem nagyon sokat fejlődött, aminek nagy hasznát veszem a mindennapi életem során.

Személyiségemet nem csak az elmúlt 12 év határozza meg, hanem siketszülők gyermekeként átélt élményeim is.

Sokszor megkérdezik/ték „milyen volt siketszülők gyermekeként élni”. Válaszom mindig az volt, hogy semmi különös, mert nem tudom milyen lett volna hallószülők gyermekeként élni. Csodálatos, szeretetteljes gyerekkorom volt, siket szüleimnek köszönhetően. Természetesen, mint minden gyermek Én is éltem lehetőségeimmel és kihasználtam szüleim siketségét. Akkoriban jeltolmács híján a siketszülők gyerkőceiket rángatták személyes ügyeiket intézve tolmácsolni.

Jelnyelvi tolmács

Így történt meg az is, hogy fogadó órákra jártam anyukámmal, ahol mindig kimagasló tehetségemről és szuper jó magatartásomról ”hallhatott”, mindaddig amíg egy alkalommal le nem betegedtem. Ekkor édesanyám bátyámat kérte fel az értem kitűzött fogadó óra tolmácsolásra. Míg én otthon fekve próbáltam kilábalni betegségemből, ami annyira elhomályosította elmémet, hogy bátyámat elfelejtettem felvilágosítani „kimagasló tehetségemről és szuper jó magatartásomról”.

Itt és mindenkorra édesanyám számára kiderült, hogy nem vagyok egy angyal. Ezt azóta sem bocsátom meg Bátyámnak, hogy nem volt cinkostársam. Ezer és egy történetem, történetünk van siketszülők gyermekeként, amire majd egyszer nyitok egy blogot és mindenki kedvére mazsolázgathat belőle. Összességében azt mondhatom,hogy élményekkel teli gyerekkorom volt, ami teljesértékű volt számomra és siketszüleim számára is, köszönhetően barátaiknak, családtagjaiknak, kollégáiknak akik ismerték őket....vagyis csak vállhatott volna teljesértékűvé, ha elfogadás hiányában nem kerültek volna, olyan helyzetekbe amivel érzékeltették velük, hogy „mások”.

Sajnos ezt a mai napig tapasztalom. Színházakban a szülőket zavarja a jeltomács jelenléte, ”nehogy elvonja a hallógyermeke figyelmét a darabról” vagy tv müsorok szerkesztői döntenek, a „többség” kérésére arról, hogy leveszik a jeltolmácsot a kisablakból, mert az zavaró számukra. Nem tisztem okait feltárni ennek a területnek,de benyomásom,véleményem van erről.

Az idő múlásával nem gondolnám, hogy a fogyatékkal élő emberek helyzete egyszerűbb lesz. Beletörődnek a helyzetükbe és megtanulnak együtt élni a fogyatékosságukkal. Én úgy gondolom, hogy ők is élhetnek teljes életet. Ugyanúgy tanulhatnak, dolgozhatnak, találhatnak párt maguknak és nevelhetnek gyereket. Örömmel tölt el, hogy az egyetemeken egyre több fogyatékkal élő diáknak tolmácsolhatok.

Kultúra, művészet, szórakozás egyre inkább mindennapjaik részévé kezd válni. Persze ehhez a teljes élethez úgy gondolom elengedhetetlen az önelfogadás. A társadalomban pedig akkor tudna pozitív változás beállni, ha az érzékenyítést már gyerekkorban elkezdenénk. Igenis fontos, hogy gyermekeink fogyatékkal élő gyerekekkel együtt nőjenek fel és őket ne furcsa emberként kezeljék, csak azért mert máshogy néznek ki, vagy máshogy beszélnek. Rajtunk van a felelősség, hogy gyermekeinket ilyen szellemiségben neveljük, és úgy gondolom jó úton haladunk.

„A jogszabályok a törvény előtti jogegyenlőséget ugyan biztosítják, de nem teremtik meg automatikusan az esélyegyenlőséget. A törvény, amely kimondja, hogy a fogyatékossággal élő embereknek joga van a az akadálymentes és biztonságos környezethez, még nem jelenti az akadályok tényleges megszűnését.”

Szeretnél segíteni?

Színházi élmény siket gyermekek számára jelnyelvi tolmácsolással.

Ha támogatni szeretnéd tevékenységünket az alábbi bankszamlászamon teheted meg. Kérlek célunkat tanulmányozd alaposan,hogy adományod biztos olyan tevékenyseget támogasson,ami fontos számodra.

Számlaszámunk: 10700653-70824074-51100005

Adományozom

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Út a lehetőségekhez alapítvány

Címünk: 2120 Dunakeszi, Fillér u. 6.

Számlaszámunk: 10700653-70824074-51100005