Érzékenyítő program a Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskolánkban
2018 őszén a második osztályos tanulók egy tanóra keretében lehetőséget kaptak, hogy személyesen találkozhassanak egy fogyatékossággal élő személlyel, bepillantást nyerhessenek segítségével a látássérültek mindennapi életébe. Rövid történeteken, mesén keresztül megismerhessék más embertársaik mindennapjait. Szerepjátékokkal lehetőségük nyílt megtapasztalni a mindennapok nehézségeit, megtanulni a segítségnyújtás lehetőségeit. A gyakorlatok élvezetesek és elgondolkodtatók voltak. Többek között a fehérbotos közlekedés kipróbálása, bekötött szemmel történő közlekedés. Külön élmény volt a látássérültek által használt írógép kipróbálása és a Barille írás megismerése. Jó volt látni, hogy kisiskolás korban még milyen nyitottak és érdeklődők a gyerekek. Érzelmileg megérintette őket. Szívesen meséltek személyes tapasztalataikról is, elgondolkodtató kérdéseket tettek fel vendégeinknek. Ez a rendkívüli óra is azt bizonyította, hogy az alapítvány munkája fontos, óvodás-iskolás korban lehet a legkönnyebben érzelmileg megérinteni az embereket /gyerekeket/, formálni szemléletüket.
Maracskóné Szabó Margit tanítónő – 2.a osztály
Az alapítvány munkájával elégedettek vagyunk. Alapos, széleskörű tájékoztatásban volt részük a gyerekeknek. Kedvesek voltak az előadók, játékos feladatokkal próbálták bemutatni a sérült emberek világát.
Megtapasztaltatták velünk, hogy hogyan is írnak a vak emberek, ha akadály van előttük a közlekedésben, akkor azt hogyan tudják elhárítani. Megmutatták nekünk, hogyan kell segíteni egy vak embert a közlekedésben és, hogy a mobiltelefont hogyan tudják használni.
A tanulók figyelmesen hallgatták az előadókat. Előadásmódjuk annyira megnyerő volt, hogy csendben, tágra nyílt szemmel figyeltek rájuk. Jó volt, hogy a gyerekek is kérdezhettek.
Igazi profizmusra vall, hogy interaktív előadásban részesülhettünk, amivel számunkra is átélhetőbbé tették a sérült emberek életvitelét. Érzelmeket, empátiát és toleranciát váltott ki belőlünk.
Foglakozásunkból adódóan minket, pedagógusokat is érint a sérült emberekkel való kapcsolat, bánásmód. A mindennapjainkat is áthatja a toleranciára, az együttérzésre és az elfogadásra való nevelés.
Szemán Erika tanítónő – 1.a osztály
A gyerekek érdeklődők voltak, figyeltek, kérdeztek, figyelmesen hallgattak. Az előadást követő napokban többször is téma volt az osztályban a programon látottak és hallottak. Nem láttam a gyerekeket sem látássérült, sem hallássérült egyén közelében, elképzelésem van csak, hogy biztos nagyon ügyesen, és okosan közelednének feléjük… Az alapítvány munkatársai nagyon felkészültek voltak, gyerekhez igazított programot hoztak, könnyen kapcsolatot teremtettek a kicsikkel, élvezetes beszélgetést tartottak.
Tolmácsi Ágnes tanítónő – 1.b osztály
